Hirdetés

Ismerkedjetek az igen sokoldalú slopestyle/dirt bringás tehetséggel, aki még Brandon Semenukkal közösen is tesztelt Chromag terméket.

Nagy Oszkár az MTB-versenyző, Nagy Oszkár a pályaépítő, Nagy Oszkár a rendezvényszervező – nem nevezhető egysíkúnak az a karrier, amivel most szeretnénk megismertetni titeket. A 26 éves rider segítségével „végigszaladunk” ezen a tartalmas pályafutáson, amely már most annyi minden ölel fel, hogy könyvet lehetne írni róla.
Nagy Oszkár, vagy ahogy mindenki ismeri, Oszi, nagyjából 10 éves lehetett, amikor bringázni kezdett, de már előtte is voltak arra utaló jelek, hogy két keréken érzi magát a legjobban.
„A családban mesélnek olyan sztorikat, hogy annyit kismotoroztam, hogy vérzett a lábujjkörmöm, nem lehetett leszedni róla. Hat-hét évesen már egykerekeztem az utcán, aztán láttam a New World Disorder 6 trailerét, ami egy legendás MTB-film, akkor esett le, hogy ez lehetne az irány. Videókból láttam, hogy kik csinálják, hogyan néz ki a pálya, milyen trükkök vannak. Ezzel kezdődött.”
Aztán az egyik barátja vett egy dirt jump specifikus kerékpárt, és ketten kezdtek el gyakorolni. Egyre többen lettek, úgyhogy a házuk melletti üres telken nekiálltak ugratókat ásni.
„A barátom apukájának volt vidéken egy lovardája, aztán kezdtünk el építeni egy kis pályát, volt markolós segítségünk is, az ő apukája támogatott minket anyagilag. Úgy tudtuk összerakni a pályát, ahogy elképzeltük. Utána visszajöttünk Kisvárdára, és megszületett a saját pálya gondolata: a barátom nagyapja kölcsön adta a telkét, mi meg használtuk egészen 2018 szeptemberéig. Eleinte öten voltunk, aztán évről évre koptunk, végül egyedül maradtam.”
Utána újabb költözés következett, Oszi azóta is Anarcson építgeti pályáját egy dimbes-dombos telken a környék legmagasabb pontján, ami slopestyle-ra éppen tökéletes. Mindeközben persze a bringás karrier is épülgetett.
„Ami mindenképp checkpoint a pályafutásomban, amikor tizenhárom évesen beadtam az első szaltómat, rá egy évre pedig a szaltó nullkezet is. Előtte itthon Szűcs Dani volt a szenzáció ebben – ő volt az első, aki itthon leérkezett ebből a trükkből. Szóval elég nagy hűha volt, amikor nekem már tizennégy évesen összejött. Az első versenyem Patakhegyen volt 2009-ben, meg is nyertem. 2011-ben, tizenhat évesen meghívtak az OSG-n elsőként megrendezésre kerülő MTB-versenyre is, mint legfiatalabb induló végeztem az első helyen. Akkoriban már jelen voltam osztrák, szlovák és lengyel versenyeken is.”
A következő két évben gyakorlatilag bármilyen magyar vagy nemzetközi viadalon indult, azt megnyerte vagy a dobogón végzett. Amikor pedig az itthoni télből Barcelonába ment két hónapra edzeni, elmondása szerint megismerte a nevét a globális bringás társadalom.
„Ezután indultam az igazán komoly versenyeken, a legtöbb közülük Red Bullos volt, sokszor sikerült dobogóra állnom. A pénzdíjakból és a szponzorok támogatásából pedig összegyűjtöttem annyi pénzt, hogy ki tudtam utazni Kaliforniába, majd Kanadába Whistlerbe, ami a biciklizés Mekkája. Sajnos a trip úgy végződött, hogy kiment a vállam, vége lett a szezonomnak. Pedig meghívtak a Red Bull Joyride-ra, ami a slopestyle abszolút alapköve de sérülten nem tudtam részt venni. Rá egy hónapra a Red Bull District Ride-ra is kaptam meghívót Nürnbergbe. Bár fizikailag és mentálisan le voltam gyengülve, muszáj volt elindulnom. Utána kezdtem el a hosszú rehabilitációt.”
A 2014-es év csúcspontja az volt számára, amikor a Red Bull klasszis bringása, Brandon Semenuk bevette Oszit a saját termékpalettájának tesztelésébe és fejlesztésébe. A magyar fiú volt az egyetlen európai a csapatból a Chromagnél, a többiek mind közeli barátai.


De akkor sem panaszkodhatott, amikor egy évvel később kanadai támogatójának, a Chromagnek a team menedzsere meghívta a Red Bull Rampage-ra pályát építeni. Emellett 2015 a kisvárdai Dirt Castle-ről maradt emlékezetes, a legnagyobb magyar MTB-versenyt Oszi szervezte meg komoly pénzdíjakkal, neves riderekkel. Ezt az évet azonban édesapja autóbalesete árnyékolta be.
„Maradandó fejsérülést szenvedett. Az eset eléggé visszavetett mentálisan, ami abban is megmutatkozott, hogy folyamatosan értek a sérülések, a vállamat végül meg is kellett műteni, hogy folytatni tudjam a versenysportot. Kemény rehab következett, meg újrakalibráció a fejemben, a családi események elfogadása. Felépítettem magam mentálisan és fizikailag is. Szépen visszakerültem a nemzetközi keringésbe, az innsbrucki Crankworxon top nyolcba jutottam klasszis atléták között, majd ugyanezt megismételtem Whistlerben is.”

És közben elkezdődtek a forgatások: Császár Viktor, egyébként szintén bringás barátjával készíti közösen a videókat, melyekkel újra berobbant a nemzetközi köztudatba.

„Viktor egy kivételes tehetség itthon, aki érti és átérzi a sportot nemzetközi viszonylatban is. Ehhez párosul a több mint egy évtizedes tapasztalata videózás terén és egy kreatív szemlélet, amivel mindig sikerül felülmúlnia magát minden közös projektünknél. 2019-ben például Kaliforniában filmeztünk és nyomulgattunk, mindent bejártunk, ami riding szempontjából fontos. Közben a versenyzés is ment, Vienna Air King-dobogó és Swatch Rocket Air-döntő is összejött, de volt egy hátsérülésem, időközben új pályát kellett magamnak építenem, úgyhogy nem unatkoztam. Most már pedig azt mondom, talán a videózás kicsit fontosabb is az életemben a versenyzésnél. Megvan még bennem a régi versenyszellem, de amikor látok felgöngyölődni egy projektet, ahogy a semmi közepén építünk egy pályát egy vízió alapján majd feszegetve a határokat sikerül beadnom rajta amiket elképzeltem, az tényleg olyan érzés, mintha gyereked születne.”

Szöveg: Redbull.hu
Fotók: Szász Norbert

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL