A 21 éves Jordan Williams (Specialized Gravity) 1107 nap után ismét UCI Downhill Világkupa-futamot nyert, miután vakmerő és hibahatáron mozgó menetet produkált La Thuile könyörtelen LTHell pályáján. A női elit kategóriában a regnáló UCI downhill világbajnok, Valentina Höll (Commencal Schwalbe by Les Orres) drámai csatában mindössze két tizedmásodperccel előzte meg csapattársát, Lisa Baumannt.
A poros és rendkívül technikás pályán Kasper Hickman (Cube Factory Racing) történelmet írt, mint az első finn versenyző, aki megnyert egy férfi junior UCI Downhill Világkupa-futamot, míg Aletha Ostgaard (Canyon DH Racing) magabiztos teljesítménnyel győzött a női juniorok mezőnyében.
Williams 1107 nap után ismét a csúcson
Jordan Williams véget vetett 1107 napos várakozásának egy UCI Downhill Világkupa-győzelemre, amikor félelmet nem ismerve száguldott végig a LTHell – La Thuile Hell pályán. A 21 éves brit már az időmérőn is a leggyorsabb volt, a döntőben pedig még egy szinttel feljebb kapcsolt, és 3:25,767-es idővel szerezte meg a győzelmet.
Williams úgy érkezett La Thuile-ba, hogy csapattársa, Finn Iles árnyékában szerepelt, aki két egymást követő győzelem után vezette az összetettet. Míg azonban Iles csak a 20. helyen végzett az olasz pályán, Williams átvette a stafétát, és tovább folytatta a Specialized Gravity sikersorozatát. Nehéz hétvégét zárt az összetett egyik fő esélyese, Amaury Pierron (COMMENCAL/MUC-OFF by Riding Addiction) is, aki betegen versenyzett, és végül a hetedik helyen végzett.
A száraz körülmények és a gyorsan változó nyomvonalak több versenyzőt is hibára késztettek a La Thuile – Valle d’Aosta pályán. Asa Vermette (Frameworks Racing / TRP) azonban elszántan versenyzett, és bár a pálya felső, leggyorsabb szakaszán időt veszített, az alsó technikás részeken remekelt, így 3:26,728-as idővel állította fel a mércét.
A címvédő Jackson Goldstone (Santa Cruz Syndicate) szezonja legerősebb teljesítményét nyújtotta. A kanadai kreatív íveket választott az erdei szakaszokon, és mindössze négy tizedmásodperccel maradt el Vermette-től, így a harmadik helyen végzett. Ez pályafutása 12. elit világkupa-dobogója volt mindössze 23 rajtból.
A privát induló Ángel Suárez Alonso, aki az előző napi időmérőn a második legjobb időt érte el, a döntőben bukott a könyörtelen LTHell lejtőin.
Williams végig a határon motorozott. Az utolsó kanyarban egy látványos megingás majdnem tönkretette a futamát, de sikerült talpon maradnia, és végül kilenc tizedmásodperces előnnyel megszerezte a győzelmet.
Az eredmény tovább élezte az összetett pontversenyt: öt forduló után mindössze 65 pont választja el az első négy helyezettet. Pierron a hetedik hely ellenére továbbra is vezeti a sorozatot.
Győzelme után Williams így nyilatkozott:
„Ez egészen őrületes volt. Az egész pályán az életemet kockáztattam, egyszerűen mindent beleadtam. Fantasztikus a pálya, a bringa pedig tökéletesen működött. Olyan tapadásom volt odafent, ami egészen elképesztő. Nagyon jó érzés újra nyerni. Néha azt érzed, hogy talán soha többé nem sikerül. Nehéz telet zártam, eltört a kulcscsontom is. Tudtam, hogy jó futamom van, ezért végig nyomnom kellett. Az utolsó részen megcsúszott a hátsó kerék, és azt hittem, el fogok esni. Valahogy mégis megmentettem, és átértem a célon. Hihetetlenül boldog vagyok.”
Höll megakadályozta Baumann első világkupa-győzelmét
Valentina Höll vezetésével kettős győzelmet ünnepelhetett a Commencal Schwalbe by Les Orres csapata. Az osztrák versenyző mindössze két tizedmásodperccel előzte meg Lisa Baumannt a női elit döntőben.
A regnáló világbajnok a lenzerheidei 10. hely után remekül javított, és ismét a dobogó legfelső fokára állhatott. Höll és Baumann már az időmérőn is uralták a mezőnyt, ahol az első két helyet szerezték meg.
A női elit mezőnyből több nagy név hiányzott. Tahnée Seagrave (Orbea FMD Racing) sérülései miatt kihagyta a versenyt, míg a legutóbbi lenzerheidei győztes Anna Newkirk (Frameworks Racing / TRP), valamint Phoebe Gale (Orbea FMD Racing) és Marine Cabirou (Canyon DH Racing) sem jutott be a döntőbe.
A döntőben rendkívül gyors idők születtek: az első hét helyezett mind gyorsabb volt, mint az előző napi időmérő legjobb eredménye. Sacha Earnest (Trek – Unbroken DH) 3:58,942-es idővel elsőként törte át a négyperces határt, míg honfitársa, Jess Blewitt (Scott Downhill Factory) valamivel több mint egy másodperccel maradt el tőle.
Baumann úgy tűnt, végre megszerzi első elit világkupa-győzelmét. Szinte hibátlan futamával egyetlen tizedmásodperccel vette át a vezetést Earnesttől. Utolsóként azonban Höll rajtolt, aki ismét bizonyította klasszisát. A technikás erdei szakaszokon nagyobb sebességet vitt át, az alsó részeken pedig megőrizte ritmusát, és két tizedmásodperccel gyorsabb idővel megszerezte a győzelmet.
Az eredménnyel Höll előnye az összetettben 363 pontra nőtt Baumann előtt a szezon felénél.
Pályafutása 15. világkupa-sikerét követően Höll így értékelt:
„Nagyon nehéz volt nyomni, mert ez a pálya rendkívül megterhelő fizikailag. Az edzések után nem volt elég önbizalmam. Őszintén örültem volna, ha Lisa nyer, ennyire szoros volt. Nagyszerű érzés együtt állni a dobogón a csapattársammal. Ezúttal nagyon közel volt hozzám, és lehet, hogy legközelebb már ő lesz a gyorsabb. Itt minden az elkötelezettségről szólt. Gyorsabban kell bemenni a szekciókba, mint ahogy azt elsőre helyesnek éreznéd. Bíznod kell a döntött kanyarokban, nyomni kell, és remélni a legjobbakat.”
Hickman és Ostgaard a juniorok sztárjai
A férfi juniorok mezőnyében Kasper Hickman (CUBE Factory Racing) megszerezte pályafutása első UCI Downhill Világkupa-győzelmét, és ő lett az első finn versenyző, aki gravity szakágban junior világkupa-futamot nyert.
Hickman végig uralta a versenyt, minden mérési ponton a legjobb időt érte el, és végül 3:32,179-es idővel közel három másodpercet adott a mezőnynek. Malik Boatwright (Continental Atherton) lett a második, míg Sacha Gabriel Brizin (Commencal Schwalbe by Les Orres) a harmadik.
Az összetett éllovas Jonty Williamson (Yeti / Fox Factory Race Team) számára balszerencsésen alakult a hétvége. Edzésen bukott, az időmérőn csak a 17. helyen végzett, majd a döntőben egy defekt is hátráltatta, így ismét 17. lett. Ennek ellenére öt forduló után továbbra is vezeti az összetettet, 83 pontos előnnyel Brizin előtt.
Hickman a győzelme után így fogalmazott:
„Hihetetlen érzés, nagyon boldog vagyok. Egy apró hibát vétettem, de ennél jobbat ma nem tudtam volna menni. Nem panaszkodhatok. Örülök, hogy jó idővel értem le a pályán.”
A női juniorok között Aletha Ostgaard (Canyon DH Racing) idei második világkupa-győzelmét aratta. Az amerikai versenyző – aki korábban a dél-koreai MONA Yongpyong futamot is megnyerte – 3:59,6-os idővel négy másodperces előnnyel diadalmaskodott.
Lina Frener (Norco Race Division) két egymást követő világkupa-győzelemmel érkezett La Thuile-ba, de ezúttal be kellett érnie a második hellyel. A dobogó harmadik fokára Cassandre Peizerat állhatott fel.
Az eredmény tovább fokozta az összetett bajnoki versenyt: Ostgaard mindössze 15 ponttal vezet Frener előtt, miközben Rosa Marie Jensen (Specialized Gravity) is versenyben maradt a végső sikerért.
Ostgaard győzelme után így nyilatkozott:
„Nagyon boldog vagyok, mert mostanában rendkívül jól megy a versenyzés. Rengeteget dolgoztam ezért, és elképesztően erős a mezőny, ezért fantasztikus érzés, hogy végre beérett a munka. Július negyedike különleges nap számomra, így még szebb ez a siker. Örülök, hogy sikerült összeraknom egy jó futamot. Imádom ezt a helyet. Itt szereztem az első győzelmemet, ezért mindig különleges helyet foglal majd el a szívemben.”
