A többszörös magyar downhill bajnok, Palotai Gábor egy igazán ütős bringát rakott össze az idei szezonra. A márkából maradt a jól bevált Trek-nél és máris behúzott vele egy DH OB győzelmet is!
Szia Gábor! Hogy vagy mostanság? Mivel foglalkozol? Az utóbbi időben kevesebbet hallottunk rólad!
Szerencsére minden rendben, sem sérülés, sem egyéb probléma nem szegte kedvemet, ami a bicajozást illeti, csupán vártam az új paripa megérkezésére. Ezen kívül, amely versenyeket kinéztem magamnak a szezonra, vagy elmaradtak, vagy kerékpár hiányában nem indultam, mert az új mullet, vagy teljes 29-es kerékpárokkal nem lehet felvenni egyszerűen a versenyt a 27,5”-os társaival, így az enyémmel sem, hiába volt a csúcs technika pár évvel ezelőtt. (Trek Session 9.9 – 2019)
Ezen kívül, építem saját magamat, és a kis vállalkozásaimat, mellette pedig dolgozok is, amik több időt igényelnek, mint eddig, így a 3, sokszor 4 napos versenyhétvégék kicsit háttérbe szorultak, de nem vetettem el teljes mértékben őket, mert imádom megméretni magamat a különféle versenyeken, különféle helyzetekben.
Összességében, amit itthonról el lehet érni a Downhill versenysportban, azt elértem és most már kevésbé a verseny része, inkább a perifériái, ezen keresztül a technikai háttér nyújtása került előtérbe oktatások, szervizeléseken keresztül. Szeretném kamatoztatni az embereknek azt a tudást, tapasztalatot, amivel itthon nagyon kevesen rendelkeznek, megfűszerezve a szakértelmen túl, a szenvedélyemmel, a tökéletességre való törekvéssel és precizitással, amire szerencsére egyre nagyobb igény mutatkozik.
Az idei évben BikeService24 név alatt indítottad új vállalkozásod, amely bringa szereléssel foglalkozik. Mikor jött az ötlet, hogy ezzel komolyabban is foglalkozz? Bárki kereshet téged vagy csak limitáltan vállalsz munkákat? Milyen típusú szerelésekkel lehet téged keresni?
A kerékpáros közegben mindig is kitűntem a technikai felkészültségemmel, gyors, precíz munkámmal és rugalmas hozzáállásommal, így arra gondoltam, hogy ezt miért ne csinálnám szervezett keretek között. Egyrészt, ez egyfajta kikapcsolódási forma számomra, másrészt örömmel tölt el, hogy akár a hamvaiból is felállíthatok kerékpárokat, de ugyanolyan jó érzés, az ajánlott szervizintervallumok betartása melletti, folyamatos állagmegóvás, karbantartás is.
Nagyon sok kerékpár fordul meg a kezeim között, amik közül a kevésbé értékeseket is ugyanolyan figyelem illeti meg, mint a drágább társait, viszont próbálok középkategória felett, de leginkább a prémium szegmensből vállalni munkát. Természetesen nem fogok senkit sem elküldeni, ha egy olyan munkáról van szó, ami nem fűlik annyira a fogamhoz, ha meg lehet csinálni, megfogom, hogy tovább élvezhesse a tulajdonosa a kerékpárját és ne kelljen újat vennie.
Igazából, a teljes kerékpárspektrumon lévő munkákkal kereshetnek engem, általános karbantartástól kezdve, teleszkópok, rugóstagok, fékek szervizelésén keresztül, a fóliázáson át, egy kerékpár beállításáig, mindennel. Egyik oldalról, az összes szervizelni valót egy projektnek fogom fel, amit 0-tól, 100-ig teljesíteni kell, a lehető legjobb minőségben, a leggyorsabban, ahogy a pályán tanultam. 😊 Másik oldalról pedig, nekem is egy visszaigazolás arról, hogy nem csak az én bicajom 100%-os, hanem az összes olyan kerékpár, ami hozzám kerül. Természetesen, vannak olyan esetek, amikor ez már késő, de megteszek minden tőlem telhetőt.
Az idei DH OB-n újabb győzelmet arattál, viszont most másik kategóriában Open-ben indultál el. Milyen okból nem licenszes kategóriában indultál idén? Tervben vannak még idén versenyek?
Igen, alapból az elite felnőtt kategóriában indultam volna, viszont az utolsó pillanatig, sem volt biztos, hogy megérkezik az új bicajom és amikor konkretizálódott az, hogy mikor kaphatom meg, akkor már késő volt a sportorvosi igazolás megszerzéséhez.
Ebből fakadóan, idén már csak azt a célt tűztem ki magamnak, hogy a frissített technikát megszoktam, teljes mértékben személyre szabjam és élvezzem a vele megtett métereket. A jövőre való tekintettel pedig pár, általam preferált versenyen szeretnék elindulni, ami szlovák kupát, Európa kupát takar.
A DH OB előtt pár nappal lett kész az idei DH géped. Mesélj kérlek nekünk róla, hogy milyenek az első tapasztalatok vele. Az előző géped is Trek Session volt, milyen különbségeket érzel a kettő között?
Egészen pontosan, a DH OB hetén, csütörtökön, 3 órakor kaptam meg a bicajt, és pénteken készültem el az összeszereléssel úgy, hogy nulla kilométert mentem vele DH pályán, de másnap már Lillafüreden edzettem a DH OB-ra. Ezzel csak az volt a baj, hogy a villa az új GRIP X2-es csillapítást kapta meg, ami merőben más, mint a régi volt, a tag is 2025-ös, rugós DHX2, de mostanáig levegős Float X2-vel mentem és még a váz méretbeli és geometriai különbségeit nem is említettem. Tehát, annyi változó volt, amit elég nehéz pár kör alatt megszokni. Minden egyes körről lejőve, valamit állítottam rajta, próbálkoztam a gyors testreszabással, de a kilométereket, semmi sem pótolja. Ettől függetlenül, nagyon izgatott voltam, hogy vajon milyen lesz a bevetésen, és nem csalódtam benne. Szombaton elneveztem „gyilkológépnek”, mert lefele konkréten csak folyik és eszi a métereket. Ha össze kellene hasonlítani az elődjével, merőben más méretekkel rendelkezik, illetve emellé mullet is. (elől 29”, hátul 27.5”-os kerekek) Az előző kerékpárom, M-es méretű carbon váz volt, aránylag rövid beállítású reach-el, amihez képest, a mostani, alumíniumból készült, 40 milivel hosszabb reach-el, és szintén 40 miliméterrel hosszabb tengelytávval rendelkezik. A váz mozgása is teljesen más, mert ez már az új High-Pivot forgáspont elhelyezéssel rendelkezik, ami megint csak teljesen más mozgáskarakterisztikát eredményez.
Ezeket a különbségeket meg kell szokni, amihez időre és kilométerre is szükség van, így az idei cél az, hogy kibiciklizzem belőle, amit csak lehet.
Az interjú idejében, a legutolsó hely, ahol voltam, az a semmeringi DH pálya volt, ahol konkrétan rázott a hideg az első pár körben, annyira jó volt vele menni. Nagyon stabil, halk, gyors, dinamikusan gyorsítható, ugrani vele pedig külön élmény. Szerintem egy DH bicaj esetén, másra nincs is szükség. Ami nagyon érdekes, hogy kevésbé is fáradok, a nagyon kikopott, eső mosta semmeringi DH pályán, hála a nagyobb keréknek, újabb technikának.
Összességében, nagyon jók a tapasztalatok vele és várom a következő tervezett állomásokat, amik Schladming és Leogang lesznek.
Köszönjük a beszélgetést és akkor lássuk az új gépet!
Váz: Trek Session 9, Alpha Platinum Aluminium, High Pivot
Villa: FOX 40 Factory Kashima Grip X2
Rugóstag: FOX DHX2 Factory, SLS
Váltókar: Sram X01, 7s
Váltó: Sram X01, Medium Cage
Láncterelő: MRP
Fogsor: Sram PG-720 11-25, 7s
Hajtókar: Sram X01 DH, 34T, 165 mm
Pedál: Crank Brothers Mallet DH
Fékek: Shimano Saint – 203 mm – SM-RT86
Kerekek: Bontrager Line DH 30 (29”) / DT Swiss 511 (27,5”) + Tannus Insert
Gumik: Schwalbe Magic Mary Ultra Soft 2,4
Lánc: Sram PC-1110 11s
Stucni: Renthal Integra 45 mm
Kormány: Renthal Fatbar 30mm / 790 mm
Kormánycsapágy: FSA Orbit
Nyereg: Bontrager Arvada
Nyeregcső: Bontrager Rythm Elite 31,6 mm
Súly: 18,02 kg
