Regényi Leventének ez volt az első downhill versenyszezonja és junior U17 férfi kategóriában egyből egy Magyar bajnoki címmel indított! Nem rossz kezdés! A pécsi feltörekvő tehetséggel beszélgettünk!
Szia Levi! Meglehetősen keveset tudok a kerékpáros pályafutásodról. Kérlek mesélj nekem mikor és minek,kinek a hatására kezdtél el bringázni. Rögtön downhillezéssel indítottál, vagy kacsingattál más szakágak felé is?
Az idei év volt a első versenyszezonom, de a bringázás már kiskorom óta jelen van az életemben. Sokszor tekertem apukámmal az Mecsekben, először 2017-ben Eplényben találkoztam a downhillel, amikor egy kerékpáros túrán vettem részt és éppen ekkor zajlott az Országos Bajnokság, itt teljesen magával ragadott ez a sport. Ezután a YouTubeon kezdtem el keresgélni erről videókat. 2018-ban megkaptam az első összteleszkópos biciklim, ami egy 2010 Giant Trance X5 volt, ezzel elég sokat jártam a közeli erdőkbe a haverokkal. Ezt a biciklit 2 évig használtam és utána váltottam egy 2015 YT Industriest, ami már egy igazi dh gép volt duplavállas teló, nagy rugóút. Egy évig volt meg, majd a FRO Racing segítségével jutottam hozzá a mostani bringámhoz, ami egy 2021 Cube Two 15 és nagyon szeretem.
Az idei évben hatalmas győzelmet arattál a DH OB-n Eplényben U17 férfi kategóriában. Gondoltad, hogy van esélyed a győzelemre? Elégedett vagy a futamoddal?
Nem gondoltam volna, hogy sikerül az első hely, de reméltem, hogy a hazai mezőnyben benne leszek az első háromban. A bajnoki címhez azért szerencse is kellett. Először fel sem fogtam, de aztán nagyon örültem neki, amikor megtudtam, hogy én vagyok az U17-es bajnok. A döntő futamom felső szakasza sajnos nem úgy sikerült, ahogy terveztem, sok helyen elrontottam, jobbat is tudtam volna menni, ezért nem vagyok maradéktalanul elégedett.
Mennyire volt erős a mezőny? Hogy érezted magad a hétvége alatt?
A mezőny erős volt, de az időjárás sokakat próbára tett a hétvége alatt. Nagyon jól éreztem magam a 3 nap alatt, szerintem nagyon jó versenyt raktak össze a szervezők, szívesen mennék több magyarországi versenyre.
Külföldi versenyeken is próbára tetted magad idén. Milyen volt az éved? Melyik verseny sikerült a legjobban és melyik volt a legrosszabb és miért?
Igen, voltunk elég sok külföldi versenyen a Liszi Downhill School-al. A legjobban a Vel’ká Rača tetszett, ez volt az első külföldi versenyem és szerintem ez sikerült a legjobban, itt 6. helyezést értem el. A legrosszabbul Kubinska Hol’a sikerült, a pálya nagyon hosszú és nehéz, az időjárás is rossz volt. Ennek ellenére úgy érzem, hogy ezen a versenyen fejlődtem a legtöbbet idén.
Liszi Attila edzésein is aktívan részt szoktál venni, illetve Attila a versenyeken is segít a nyomvonalak kiválasztásában. Mekkora előny ez egy versenyzőnek? Érezhetően gyorsultál idén?
Igen, próbálok minél több edzésre eljutni. Nagy segítség az, hogy Attila megmutatja nekünk a nyomvonalakat és nekünk csak lebringázni kell ezeket, aztán egyre jobban gyorsulni rajtuk. Úgy érzem sokat fejlődtem az idén, de ezt a legjobban Attila tudná megmondani!
Merre szoktál a legtöbbet bringázni és kikkel? Milyen lehetőségek vannak felétek?
Legtöbbször a Hosszúhetényi pályán szoktam bringázni a barátaimmal , ez a lakhelyemtől 25 percre van autóval. Ott folyamatosan vannak újítások. Sajnos Pécs környéken ez az egy lehetőség van gyakorlásra. Ezen kívül még Lillafüreden, Sopronban és a Hármashatár-hegyen szoktam edzeni Liszi Attila edzésein.
Mi a terved a jövőre nézve a downhill sporttal?
Szeretnék minél több helyre eljutni és egyre jobb eredményeket elérni. Egyszer a Világkupára is jó lenne kimenni és elindulni rajta.
Köszönjük a beszélgetést és sok sikert kívánunk!
fotók: Szász Norbert
