Mucsi Balázs vs. Szedő Gergő: 3 kérdés – 3 válasz!

Új cikksorozatot indítunk 3 kérdés 3 válasz címmel, amelyben mindig két ridert kérdez egymástól, illetve válaszol egymásnak. Az első részben a két vendég nem más, mint a hazai freeride szcéna meghatározó alakja, Szedő Gergő és Mucsi Balázs!

Szedő Gergő kérdez, Mucsi Balázs válaszol:

Szedő Gergő kérdez: Régebben rengeteg fotót és videót láthattunk rólad, ahol engem és sokakat inspiráló stílust és trükköket abszolváltál! Így a legelső és talán legfontosabb kérdésem, hova lett ez a Balázs?

Mucsi Balázs válaszol: Sajnos én is öregszem és megtapasztaltam milyen a sérülések utáni lábadozás, ezért az utóbbi években már sokkal elővigyázatosabb lettem. Elfogott a félelem, már csak olyan elemeket használok amit rutinból, nagy magabiztossággal tudok abszolválni, minimális kockázatot vállalva. Mivel nem voltam és nem is vagyok hivatásos sportoló, szerencsére senki sem támaszt felém elvárásokat, így nyugodt szívvel megengedhetem magamnak, hogy annyit vállalok amit úgy érzem, hogy jól esik. Az egészre egy folyamatként tekintek. A saját magam által támasztott határokat sikerült minden szakágban elérnem, a további kockázatvállaláshoz túl messze élek azoktól a helyszínektől, ahol ez megoldható lenne. Az itthoni pályaépítési próbálkozásaink során kiderült, hogy óriási erőforrást igényelne egy nemzetközi szintű helyszín létrehozása, így ezek sajnos kudarcba fulladtak, minden lelkesedésem ellenére. Nagyjából az összes komolyabb bike parkot is volt szerencsém meglátogatni a környező országokban, néhol együtt menni a világ legjobbjaival az Alpokban, így ezt a részt is teljes mértékben abszolváltnak tekinthetem. Jöhet egy új kategória, ami új kalandokat tartogat számomra, erre a harmadik kérdésben térek ki.

Szedő Gergő kérdez: Ha a mai egyre inkább tömegsporttá/”élversenyző gyárrá” váló hegyi kerékpáros világban lennél tehetséges „tini bringás, ismét a Dirt/Freeride vonalat választanád? Vagy engednél a mai trendeknek és sodródnál a másodpercek elleni harcba?

Mucsi Balázs válaszol: Nem vagyok a másodpercek ellen, indultam hobbistaként dual slalom, 4X majd downhill versenyeken is a dirt versenyek mellett. Mindig is szerettem versenyezni, azonban előreláthatóan itt nem lett volna esélyem labdába rúgni a nagyok ellen, túl nagy erőforrást igényelt volna, a középszerűséget pedig nehezen viseltem volna mert a “the best is good enough” mindig is alapelv volt.:) A versenyek szabályai sem voltak imponálóak, mindig is free racerként indultam, próbáltam szépen lejönni, még ha ez időveszteségbe is került. A nézők azonban tapssal jutalmazták az elvesztett másodperceket. A bringázás számomra sosem trend kérdése volt, bár egész biztosan azok is formáltak és formálnak, mint mindenkit. Egy dolgot tartottam szem előtt, hogy élvezzem és a lehetőségekhez mérten ne másokat kövessek, hanem a hazai bringás életben egyedi legyek. Néha ezt még külföldön is értékelték VOD, POD és az egyik legtöbb megtekintést szerzett chateli kisfilmünk kapcsán, különböző külföldi médiumokban. A kérdésre röviden válaszolva: inkább FR mint DH, ez egyértelmű! Ezt tanácsolnám másoknak is, mert sokkal elérhetőbb kis hazánkból, ráadásul napjainkban egy jó freerider is hiány“szakma” 🙂 Egy jó spotra, fotóra vagy videóra is lehet versenyként tekinteni, hogy másokhoz képest jobb legyen és egyedibb az ember, így ez a része is kihívásokkal teli.

Szedő Gergő kérdez: Akkor most Tues vagy Decoy? Dh vagy eBike?

Mucsi Balázs válaszol: DH gép vagy e-bike? Jól látod, ez foglalkoztat! Két-három éve teszteltem először egy ebikeot és szerelem volt egyből! Azóta óriásit fejlődtek az akkor még kezdetleges kerékpárok. A mai e-bikeok elhozták számomra amire mindig is vágytam. A hegytetőre kis erőfeszítéssel való gyors feljutást, de már kiváló geometriával és kellően erős bringákkal minden akadályt leküzdve élvezetes lejutást biztosít.
Nincs többé fogaskerekűvel zakatolás, várás és időpazarlás. Ezáltal rengeteg új ösvényt és helyszínt lehet felfedezni itthon és külföldön is! Számomra a jövő egyértelműen egy e-bike! Azonban, ha egy bikepark közelébe sodorna az élet, egy DH bringát is beszereznék.

Mucsi Balázs kérdez, Szedő Gergő válaszol

Mucsi Balázs kérdez: Az évek során nagyon sok típusú és márkájú bringa megfordult már alattad, melyik volt a kedvenced amit kiemelnél?

Szedő Gergő válaszol: Akivel beszéltem eddig erről a kérdésről, annak mindig a legőszintébben azt mondom, hogy minden bringa egy szar. Viszont ez a kérdés egy elég sarkalatos pont minden felhasználónál. Épp ezért úgy gondolom kicsiny hazánkban nem árulok el semmi újat azzal, hogy „a legjobb bringa az, amit éppen legolcsóbban tudok újonnan megszerezni”. Az elmúlt években a fent említett fő érvet legfőképpen szem előtt tartva azt kell mondjam az YT Tuest nagyon megkedveltem. A nyergében úgy éreztem egy igazi FR masina van alattam. Amikor kellett gond nélkül tudtam csavargatni a levegőben, simán mentek a trükkök vele, és még a DH pályákon is tudtam tartani a tempót a pajtásokkal. Az én kedvenc szakágamhoz és stílusomhoz úgy érzem ez passzolt a legjobban.

Mucsi Balázs kérdez: Mit gondolsz arról, hogy nem sok fiatal épít vagy keres már kreatív egyedi helyeket hazánkban és örökíti meg azt kisfilm vagy képek formájában annak ellenére, hogy manapság jóval elérhetőbb a technika mindenki számára mint volt 15 éve? Felvennéd a csapatmezt inkább te is?

Szedő Gergő válaszol: Kifejezetten sajnálom, hogy az a régi Freeride szellem eltűnőben van itthon – ami a pályák/spottok építését jelenti – de szerencsére még nem teljesen. Vannak még olyan lányok és fiúk akik keresik a „Hűha érzést” a bicajozásban és építenek egy-egy nagyobb letörést csak azért, hogy átéljék ezt. Amikor találkozom velük az erdőben jó érzés tölt el, mert látom rajtuk azt az örömöt, amit mi is átéltünk anno ,amikor építettünk valami „nagyot” és kő-papír-ollóval eldöntöttük ki megy elsőnek. Majd mikor mindenki abszolválta örültünk egymás sikerének. Ezt az érzést DH versenyen soha nem éreztem. Pont ezért úgy gondolom a hazai mezőnyben, ha jól menő downhilles lennék, akkor se venném fel egyik csapat mezét sem! A média anyagok rögzítését – képek, videók- az a szűk réteg, aki a Dirt/Freeride szakágat képviseli lelkesen csinálja csak sajnos kevesen vannak. Ennek fő okát a hegyi bicajozás tömegsporttá válásban látom. Ezt mutatja az Enduro szakág elterjedése is, mivel sokkal könnyebb társaságot találni és elmenni tekerni itthon, mint nekilátni egy pályát felépíteni. Ezen a területen készülnek is szép számmal videók meg fotók amiket tök jó megnézni csak néha-néha kéne az a Freeride-ból megszokott „hűha komponens”.

Mucsi Balázs kérdez: Várható-e saját vlog indítása akár már e-bikeon tőled?

Szedő Gergő válaszol: E-bike? Már az enduron is nagyon öregnek érzem magam! Így az elektromos rásegítés még várat magára pár évet. A vlog az messze van tőlem, mint Makó Jeruzsálemtől, viszont, ami megfogott az pont az előző kérdésed – a fotózás.  Szerencsémre tudtam venni a médiában jártas pajtásaim szerint egy kifejezetten amatőr fotó gépet. De most ezt élvezem talán a legjobban a bringázásban és próbálok minél több FR akciót megörökíteni jobbnál jobb és lelkesebbnél lelkesebb bringásokról.

A beszélgetést pedig Gergő és Balázs Chatel Bike Parkban rögzített közös videójával zárjuk, amely a Pinkbike-on 25 ezres megtekintést ért el! A felvételeket Huber Olivér készítette, a vágást pedig Nagy Kristóf!